Az élet maga a mozgás.
Sajnos a mai modern világ embere egyre kevesebbet mozog. Folyton csak ül a tévé vagy a számítógép előtt, az otthonában, a munkahelyén az iskolában, a közlekedési eszközökön, vagy a saját autójában, munkába és hazafelé menet, egyszóval szinte mindig és mindenhol.
Pedig a mozgás, a rendszeres testedzés jótékonyan hat az élettani folyamatokra, a különböző szervrendszerekre, ezeken belül az egyes szervekre: fokozza pl. a szív és a tüdő kapacitását, csökkenti a koleszterin- és a vércukorszintet, hozzájárul az optimális testsúly eléréséhez és megőrzéséhez, de segíti az agytevékenységet is, és javítja a hangulatot, a koordinációt, a hajlékonyságot, a rugalmasságot stb.
A mozgást korán kellene elkezdeni (vagy inkább le sem kellene szoktatni róla a kicsiket), de akár idősebb korban sem késő elkezdeni. Amit nem használunk, azt a test leépíti, és sajnos az izmokat sokkal nehezebb fel-, mint leépíteni. A mozgás igazán csak akkor lesz hatásos, ha szervesen beépül az ember életébe, azaz, ha rendszeres és tartós (minimum a heti 3 x 1 óra). Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha olyan mozgásformát találunk, amit saját örömünkre, külső kényszer nélkül végzünk, amihez nem kell órákat utaznunk, ami nem okoz fájdalmat, és ha van valami cél, valami motiváció, ami miatt vállaljuk az erőfeszítést, vagy a másról való lemondást.
A mozgáshoz nem elsősorban pénz kell, és sok esetben nem is annyira idő, hanem belső elhatározás, szándék. Hiszen edzőterem helyett egy szobában is lehet tornázni, és ha máshol nem, hát az utcán is lehet sétálni (lehetőleg nem forgalmas főút mellett), gyorsabb tempóban gyalogolni. Le lehet szállni egy vagy két megállóval hamarabb a buszról, villamosról, lift helyett lehet lépcsőzni, és még sorolhatnám azokat az apró trükköket, amelyekkel a mozgás szép lassan beépíthető az életünkbe.
A napi adagot bármilyen mozgásformából csak kis mennyiségben szabad kezdeni, és fokozatosan kell emelni, hogy elkerüljük a túlerőltetést, és az esetleges sérüléseket.
Lássuk, milyen mozgásformák vannak?
Állóképességet fokozó gyakorlatok(ez a cardio mozgás vagy edzés), erőgyakorlatok, és nyújtógyakorlatok. A cardio gyakorlatok fokozzák a légzéskapacitást, edzik a keringést, és növelik a test kitartását. Minden nagy izomcsoportot meg kell dolgoztatni, a pulzust megfelelő tartományba fel kell „nyomni”, és egy ideig ezen a szinten kell tartani. Az erőgyakorlatok során az izmok ereje fokozódik, a nyújtógyakorlatok pedig a terhelhetőséget növelik. Rugalmasabban lesznek az izmok és az inak, nő a hajlékonyság, könnyebben megelőzhetőek a sérülések.
Az állóképességet növelhetjük futással (3000 m), intenzív gyaloglással (4000 m), szobakerékpározással (30 perc), kerékpározással (10 km), úszással (1000 m), lépcsőzéssel (45 perc) vagy akár evezéssel (30 perc).
Érdemes elgondolkodni azon, hogy személyiségünkhöz milyen mozgásformák állnak közel, és azok közül választani. A már említett tevékenységeken (futás, úszás, evezés, kerékpározás, lépcsőzés, gyaloglás) túl, szóba jöhet még a kocogás, a North-walking, a különböző labdajátékok (tenisz, a fallabda, a tollaslabda, a ping-pong, a foci, a kosárlabda vagy a röplabda), a különféle táncok (társastánc, hastánc, jazzbalett stb.), a női torna, az aerobik, a kondigépeken végzett gyakorlatok, de az alternatív mozgásformák is, mint a jóga, a csi kung, vagy pl. a tai csi, vagy a kallanetika, a pilates, esetleg az extrém sportok. Ide sorolható a túrázás, és az önvédelmi sportok is, mint pl. a karate.
Keresgéljen, nézzen körül a lakóhelyéhez közel, és bátran vágjon bele! Egyedül, vagy baráttal, barátnővel, esetleg gyermekével. Abban is biztos vagyok, hogy ha van kutyája, őt a legkönnyebb rávenni egy kiadós sétára. Csak egyet ne tegyen! Soha nem hagyja abba! Cserébe értékes jutalmat kap: egészséget, jó kedvet, és fitt testet.